Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az akut respiratorikus distressz szindróma kezelésére alkalmazott standard légzésterápia valóban a legmegfelelőbb módszer-e a COVID-19 pneumonia kezelésére.

Egy újabb közlemény szerint a felnőttkori antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések többsége az orvosi eszközöktől származik és nem maguk a műtétek okozzák.

Egy új protokoll szerint a súlyos akut respiratorikus distressz szindrómában (ARDS) szenvedő beteget legalább naponta 12 órára a hasára kell fektetni.

A multirezisztens kórokozókat tünetmentesen hordozó (kolonizált) szemé­lyek kiszűrése nehéz feladat. Folyamatosan fennáll a veszély, hogy mások­nak is átadják az általuk hordozott kórokozókat, amivel akár fertőző beteg­ségeket is okozhatnak. A multirezisztens kórokozók kórházi terjedésének megakadályozása komplex kórházhigiénés program segítségével lehetsé­ges, amelynek súlypontja a diagnosztikai és prevenciós tevékenységen van.

A hazájukból kivándoroltak száma ma világszerte mintegy 60 millió. A me­nekültek, menedékkérők, rendezetlen státuszú külföldi állampolgárok or­vosi ellátása több európai országban, köztük Németországban nagy kihívás az egészségügy számára. E téren számos szinten korlátokba ütközünk. Az itt bemutatott eseteken keresztül megismerhetjük az ellátást akadályozó, nehezítő tényezőket, és szó esik a megoldás lehetőségeiről is.

Az evészavarok a modern civilizációs zavarok közé sorolhatók. Kezelésük­ben sok nehézség adódik, részben az esetenként igen súlyos testi követ­kezmények, részben a betegek hiányzó betegségtudata és rossz együtt­működési készsége miatt. A közlemény a terápiás kapcsolat kialakításának nehézségeire vonatkozóan kíván gyakorlati ajánlásokat tenni.

A COPD akut exacerbációjában alkalmazott noninvazív lélegeztetés előnyeit számos tanulmány igazolta, a nemrég megjelent „való élet” vizsgálatok alapján azonban a gyakorlati kivitelezés sokszor nem megfelelő. Korszerű műszerpark mellett sem várható sikeres kezelés megfelelő betegszelek­ció, hozzáértő és gyakorlott személyzet, szoros monitorozás és azonnali intubációs lehetőség nélkül.

Annals of Thoracic Medicine, 2015. április–június

Az amerikai intenzív osztályok adatai szerint az idős szepszises betegek körében az elhízottak közül kevesebben halnak meg, mint a nomál testsúlyú vagy az enyhén túlsúlyos betegek közül.  

Az Orvostovábbképző Szemle jelen számában az idegsebészi ellátást igénylő koponya­űri vérzésekről olvashatunk. A hazai ellátás szervezéséből adódóan ezek­kel az esetekkel a neurológus szakor­vosok is gyakran találkoznak, így sok múlik felkészültségükön, tapasztalatu­kon a betegek további sorsát illetően. Természetesen a diagnosztikus és terá­piás döntésekben az idegsebészre hárul a döntő szerep, de az ilyen betegek ellá­tásában jártas sebészek, az idegsebésze­ti osztályok elérhetősége az ország több régiójában korlátozott, így nem kerül­hető meg a neurológusok bevonása, együttműködése.

A belgyógyászat egy nagy területé­nek 20 éves fejlődését sokféleképpen össze lehet foglalni. Jelentős elméleti nefrológiai tudományos eredmények születtek ebben az időszakban, és a klinikai kutatás fejlődése is szembeszökő. A gyógyszeres kezelés radikális meg­újulásával a vesebetegek életkilátásai és életminősége is sokat javult. Az elmúlt két évtized alatt a magyarországi dialí­ziskezelés magas színvonalúvá vált és a transzplantációs gyakorlat előtt is új lehetőségek nyíltak. Ezek alapján a szer­zők úgy döntöttek, hogy a következő főbb szempontok alapján mutatják be a nefrológia hazai alakulását:
• A hazai nefrológiai tudomány fejlő­dése
• A hazai klinikai nefrológia fejlődése
• A hazai dialíziskezelés fejlődése
• A hazai transzplantáció fejlődése